Tudósok találtak magyarázatot a 14 titokzatos kék robbanásra, amelyeket 2018 óta rögzítenek az űrben.

Új hipotézis a fényes gyors kék optikai átmenetek (LFBOT) eredetéről

A Harvard Astrofizika Központ tudósai javasoltak magyarázatot arra, honnan születhetnek az erőteljes és rövid életű kék csírák, amelyeket LFBOT-nek hívnak. Modelljük szerint ezek a jelenségek egy kompakt csillag összeomlásával (fekete lyuk vagy neutroncsillag) kapcsolódnak, amely „felveszi” a szomszédos Wolf–Rayet csillagot – egy melegebb héliummagot, ami maradt, miután a nagy csillag elvesztette külső hidrogénhéját.

Mi az LFBOT?
- Rövidítés: *Luminous Fast Blue Optical Transients* – „fényes gyors kék optikai átmenetek”.
- Rövid életciklus: a fényesség csúcsa és utólagos elhalása néhány nap alatt történik.
- Kék szín: a robbanások szinte egész ideje alatt kékesek maradnak, ami magas hőmérsékletet jelez.

2018 óta, amikor először rögzítették az LFBOT-ot, az asztrológusok további tizennegy eseményt találtak. Ezek másképp fejlődnek és színesebbek, mint a hagyományos szupernóva.

Miért nem feleltek meg a korábbi forgatókönyvek?
1. A mag összeomlásával járó szupernövák – egy hatalmas csillag robbanását feltételezik, de az LFBOT gazdagalaxisok megfigyelései nem egyeznek meg a szupernóva tipikus környezetével.
2. Tidal törés (TDE) – olyan események, amikor egy fekete lyuk elnyeli a csillagot, szintén nem magyarázzák az LFBOT jellegzetes környezetét.

Ani Newjeant és kollégái elemzése alapján: az LFBOT-ok olyan környezetben fordulnak elő, amely eltér a szupernóva és TDE által jósoltól.

A „sütés” modell egy kettős rendszerben
1. Kezdeti konfiguráció – két nagy csillag közel álló orbitalis kölcsönhatásban.
2. Csanálkozás – az egyik (a “csanáló”) fokozatosan elvágja a szomszéd külső hidrogénhéját („adón”).
3. Az adón következménye – a héj elvesztése után egy szinte teljesen héliummag marad, vagyis Wolf–Rayet csillag.
4. A csanáló szupernóvá válik – a tömeg felhalmozása után gyorsan elfogyasztja az üzemanyagot és összeomlik fekete lyukba vagy neutroncsillaggá.

Az összeomláskor a rendszer „kick” (oldalsó lökés) kap, amely elnyújtja a kettőt a galaxis sűrű területeiről a szélén.

Hogyan jön létre az LFBOT?
- Táplálkozás – miután létrejött a kompakt objektum, hosszú ideig (száz–tízezer év) „ellátja” a Wolf–Rayet csillag felszínét, de nem pusztítja el teljesen.
- Végső katasztrófa – amikor a fekete lyuk vagy neutroncsillag behatol a sűrű héliummagba és megsemmisíti azt, fényes kék robbanás következik be.
- Időtartam – az esemény néhány napig tart.

Miért valószínű ez a modell?
1. Az események ritkasága – ilyen kettős rendszerek, amelyek megfelelnek a feltételeknek (nem túl korai összeolvadás, de elegendő közelítés), ritkák, ami összhangban van az LFBOT megfigyelési gyakoriságával.
2. A robbanás környezete – a robbanás pillanatában az LFBOT körül „üres” tér található, mintha a rendszert eldobták volna egy sűrű csillagközi környezetből, ami megfelel a kick lökés hatásának.

Így a tudósok azt javasolják, hogy a fényes gyors kék optikai átmenetek egy kompakt csillag összeomlása során születnek, amely felveszi a szomszéd Wolf–Rayet csillagot hosszú táplálkozási időszak után. Ez a magyarázat összhangban van a megfigyelhető robbanás jellemzőivel, ritkaságával és környezetével.