Kína háromszor többet fektetett be a chipek fejlesztésébe egy évtized alatt, mint az USA.

Kína közel a háromnegyedét költözi el az USA chipbe fektetett összegnek

A Stratégiák és Nemzetközi Kutatások Központja (CSIK) amerikai kutatásai szerint 2014–2023 között Kína mintegy 142 milliárd dollárt fektetett a félvezetőipar fejlesztésébe. Ez szinte tizenháromszor több, mint az amerikai hatóságok által elköltött összeg – ugyanebben az időszakban 39 milliárd dollár.

Mit jelent ez a globális színpadra nézve
Az ilyen nagyszabású befektetések lehetővé tették Peking számára, hogy ne csak kibővítse a valós gyártókapacitását, hanem erősítse hatalmát az nemzetközi ügyein. A CSIK elemzői arra tanácsolták más országokat, hogy pragmatikus módon reagáljanak, hogy enyhítsék a technológiai szakadék növekedéséből adódó lehetséges negatív következményeket.

Az országok befektetési pozíciói:

Ország Befektetések (milliárd $) Kína 142 Dél-Korea 55 Európa 47 Japán 17,5 Tajvan 16
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban nem vettek figyelembe nagy amerikai programokat – a „Chip Act” és a kínai „Nagy Alap III” egy részét, amely végül mintegy 47,5 milliárd dollárt gyűjtött össze.

Miért marad Kína még mindig hátrányban
A hatalmas befektetések ellenére az SIA (Félvezetőipari Szövetség) 2025-ös adatai azt mutatják, hogy az amerikai chipgyártók piaci részesedése a globális piac 50 %, míg kínaiaké csak 4,5 %.

A harmadik legnagyobb volumentű szerződéses gyár a SMIC, amely 2025 közepére 6 % -os piaci részesedést ér el, alulmaradva a TSMC és Samsung vezetőitől.

A SMIC 5 nm (20 %) és 7 nm (46 %) technológiai folyamatokban való jó minőségű terméktermelésének hatékonysága jelentősen alacsonyabb, mint a versenytársaké: az Intel, Samsung és TSMC 2 nm-es folyamatokat használnak, és akár 90 % -os hatékonyságot érnek el.

Kína nem fér hozzá az ASML EUV litográfiás berendezéseihez, és a visszafordított fejlesztés módszerével készült saját megoldások létrehozása eddig sikertelen – egyetlen EUV alapú chip sem került forgalomba a országban.

A hátrány a tervezési vállalatoknál is
Az Nvidia 90 % -os részesedéssel uralja a grafikus processzorpiacot. A kínai analógaik (Huawei Ascend, Alibaba T‑Head, Cambricon, Moore Threads) teljesítményben hátrálnak.

Eközben az amerikai vállalatok átlagosan 17,7 % -át fektetik be bevételüknek a kutatás-fejlesztésbe, míg kínaiak csak 9,2 %.

A 2024-ben indított „Nagy Alap III” program célja a szakadék csökkentése, de az elemzők szerint anélkül, hogy megváltoztatnák az amerikai szankciópolitikát és növelnék a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat, a helyzet változatlan marad: Kína folytatja a vezetők felé való nyomást, de nem tudja gyorsan bezárni a technológiai hiányt.