A NASA radikálisan átdolgozta az Artemis programot, elhalasztva a leszállást és csökkentve az SLS teljesítményét, hogy ne maradjon le Kínától a holdversenyben.

1. Miért éreznek fenyegetést az USA-k a kínaiak ellen
Az amerikai felső tisztviselők többször is kijelentették, hogy ha Kína előbb jut vissza a Holdra, mint az Amerikai Egyesült Államok, ez „geopolitikai katasztrófa” lesz az országnak. Ugyanakkor a NASA saját programja – az Artemis – is szembesült a veszéllyel, hogy nem tud időben teljesíteni: a határidők eltolódtak, és a feladatok radikális változtatásokat igényeltek.

2. Az új irányvonal Jarad Aizekmann vezetésével
2026. február 27-én az új NASA-adminisztrátor, Jarad Aizekman „forradalmi” intézkedéseket jelentett be, amelyek célja a holdra visszatérő űrhajósok gyorsabb eljuttatása. Célok:

- a krónikus késések megszüntetése;
- a rakétaköltemények gyakoriságának növelése;
- hogy Kína ne előzze meg az USA-t a XXI. századi holdversenyben.

Aizekman hangsúlyozta, hogy „az alapokhoz kell visszatérni”, egységesíteni kell az eszközöket és felgyorsítani a repüléseket, hogy 2027–2028 óta évente küldjenek missziókat a Holdra.

3. Miért szükséges a reform
Az alapvető ok a SLS rakéta-szervezési problémái:

- krioüzemű üzemanyag és hélium szivárgása;
- havi késések a felkészítés során;
- a költés gyakorisága – kb. 3–3,5 évenként (az Apollo-korban ez volt 3–3,5 hónap).

Ez a tempó elfogadhatatlannak számít, különösen a kínai holdprogram gyors előrehaladása miatt. Aizekman kijelentette, hogy az SLS indítása néhány évenkénti ütemben „nem siker receptje”, és hangsúlyozta a vezető szerep elvesztésének kockázatát.

4. Kulcsfontosságú változtatások
- A drága felső (feltöltő) szakasz, az Exploration Upper Stage fejlesztésének lemondása és a SLS Block IB módosított verziójának felülvizsgálata – milliárd dolláros megtakarítás.
- A Boeing, amely a nagyobb hordozó részfejlesztését vállalta, elfogadta ezt a döntést és nyilvánosan támogatta az új NASA-tervet.

- Az Artemis II és Artemis III missziókhoz a jelenlegi felső szakaszt fogják használni, amelyet a ULA fejlesztett ki a Delta IV módosított szakaszaiból.
- Azonban ez a gyártási sor bezárult; új feltöltő szakaszok nem lesznek.

- Az Artemis IV-től kezdve tervezik a kereskedelmi, szabványosított felső szakaszra való átállást, amelyet még fejleszteni vagy jóváhagyni kell.
- A szakértők szerint ez lehet a Vulcan (ULA) Centaur V blokkja. Az első tesztindítások során a blokkok üzemanyag-tartályai belső nyomás miatt szakadnak, ezért módosítást igényelnek a holdmissziókhoz.

5. Új megközelítés az Artemis III misszióra
Az Artemis III (2027 közepén) már nem lesz holdlandolás. Ez egy alacsony földközi pályára repülő tesztrepülés, ahol a Orion űrhajót a Starship (SpaceX) és/vagy Blue Moon (Blue Origin) holdszállító modulokkal szinkronizálják.

Ez a megközelítés utánozza az Apollo program bizonyított filozófiáját: több tesztrepülés a kockázatok csökkentése érdekében (csatlakozás, navigáció, kommunikáció, életfenntartó rendszerek), majd egy valódi leszállás. Az első teljes körű landolás az új században most az Artemis IV 2028-ban van tervezve, a második landolás lehetősége ugyanabban az évben.

6. A NASA céljai
A NASA célja, hogy évente egy (vagy akár többet) indítást érjen el, hogy a folyamat „gyártási” szintre emelkedjen és automatikusan növelje a megbízhatóságot. Ezek az Artemis programban végrehajtott változtatások gyakorlati iránykorrekciót jelentenek, amely összehangolja az állami és a magánszektor érdekeit.