A LOFAR-telescóp 13,7 millió új objektumot talált a világegyetem legnagyobb rádiós érzékelésében

Új nagy léptékű rádiókép‑felülvizsgálat: LoTSS‑DR3

Egy nemzetközi csillagászati csoport közzétette a LOFAR Two‑metre Sky Survey – LoTSS harmadik kiadásának (DR3) eredményeit. Ez a világ legnagyobb forráskatalógusa, amelyet az európai alacsony frekvenciájú rádiótávcső, a LOFAR segítségével hoztak létre.

Mi újság a LoTSS‑DR3-ban?
ParaméterÉrték
Fedés 88 % a északi égboltra
Megfigyelési órák több mint 13 000
Adatméret ~18,6 petabájt
Talált források ~13,7 millió új rádióforrás

Ezeket az adatokat egy szuperkiszolgálón dolgozták fel a JSC (Jülichi Számítógépek Központja) Németországban.

Kulcsfontosságú tudományos következtetések
1. Távoli galaxisok aktív magakkal

A legtöbb felfedezett objektum távoli galaxis, ahol szupermértékű fekete lyukak erőteljes relativisztikus jéteket dobnak ki. A képeken gyakran látható a „lapos” galaxisok alakjának torzulása ezeknek a folyamatoknak hatására.

2. Rejtett folyamatok lefedése

A rádiókibocsátás lehetővé teszi a fekete lyukak aktivitásának, csillagképződésű zónák, szupernóva maradványok, mágneses mezők és galaxisközpontú halmazzatütközések megfigyelését – mindazt, ami optikusan porral és gázzal van elrejtve.

3. LOFAR alacsony frekvenciái

Azáltal, hogy képes áthatolni a csillagközi közegben, a LOFAR felfedi a galaxisok belső területeit és ritka extrém jelenségeket, amelyek látható fényben nem hozzáférhetők.

4. Fejlesztések az előző kiadásokhoz képest

A LoTSS‑DR3 meghaladja elődei kapacitását a lefedettség, érzékenység és források száma terén, „teljes listát” nyújtva a jelenleg aktív szupermértékű fekete lyukakról.

Hatás a tudományos kutatásokra
- Az adatok már több száz publikációban szerepelnek galaxisok evolúciójával, részecskefelgyorsítással, kozmikus mágneses mezőkkel és az Univerzum nagy léptékű szerkezetével kapcsolatosan.

- A LoTSS‑DR3 fontos előkészület a jövőbeli méghozzá projektekhez, mint például a Square Kilometre Array (SKA).

LOFAR technikai jellemzői
A LOFAR egy rádióinterferometr, több mint 20 000 antennával („tálcával”), amelyet Európa területén szórnak el. A virtuális antenna felülete összehasonlítható a kontinens méretével, ami hatalmas számítási kapacitást és sávszélességet igényel (amíg 13 Tb/s-ig egyes részeken).

Az SKA projekt, amely az Ausztráliától Dél-Afrikáig terjedő rádiótávcsöveket egyesíti, még nagyobb erőforrásokat igényel, de ígéri új horizontok nyitását a rádiósztanbológiai kutatásban.

Összegzés: A LoTSS‑DR3 bemutatja a rádiósztanbolózás erejét és potenciálját mint kiegészítő eszközt az optikai és infravörös megfigyelésekhez, feltárva az Univerzum rejtett aspektusait és felgyorsítva annak alapvető folyamatairól alkotott megértésünket.