A Kínában először a világon vezették be a hidrogénüzemű hajtóművel felszerelt repülőgép tesztelését

A Kína elvégzett a világ első hidrogénnel működő turbópropell motor tesztrepülését

*2026 április 5.* – A Zhuzhou (Hunan tartomány) légbázisán sikeres próba repülést hajtottak végre egy drónos, rakományszállító repülőgéppel, amely a legújabb AEP100 turbópropell motorral volt felszerelve. Ez az első történelmi megawattos hidrogénmotor, amely folyékony üzemanyag elégetésével működik.

Mi történt
AEP100 (China Aero Engine Corporation) – egy megawattos szintű turbópropell egység, amely folyékony hidrogén elégetésére van tervezve. Repülőgép – drónos rakományszállító jármű, körülbelül 7,5 tömeg. Repülés – időtartam 16 perc, sebesség kb. 220 km/h, magasság 300 m, megtett távolság 36 km. Eredmény – a motor teljesen stabilan működött hibamentesen; megerősítve a megbízhatóságot valós körülmények között.

Miért fontos ez
* Új technológiai határvonal. Az Airbus korábban elismerte, hogy nehéz gyorsan hidrogén alapú repülőmotorokat fejleszteni, míg a kínai mérnökök sikeresen megvalósították a projektet az alapkomponensektől a repülőgépekbe való integrációig.

* Átállás a valós alkalmazásra. A teszt lehetővé tette a laboratóriumi kutatásból a gyártási szintű hidrogénrepülés felé vezető utat.

* Szén-dioxid-számlálás csökkentése. A hidrogénmotorok jelentősen csökkenthetik az emissziókat, miközben növelik a légiközlekedés energetikai biztonságát.

Perspektívák
* Drónos rakományszállítás. A legvalószínűbb első kereskedelmi alkalmazási szakasz a nehezen megközelíthető régiókba és szigetekre való szállítmányozás.

* Utasrepülés. Várhatóan lassabb ütemben fog bevezetni; az Airbus, nem hivatalos források szerint, 2035-ből 2040–2045-re halasztotta a hidrogén légijárművek indítását.

* Teljes életciklus fejlesztés. Kínában gyorsulni fog a „zöld” hidrogén előállítása, az üzemanyag-ellátási infrastruktúra fejlődése és új anyagok a repülőgépekhez.

Összegzés
Az AEP100 irányított repülése bizonyította a hidrogénmotorok technikai megvalósíthatóságát a repülőgépekbe való integrálásban. Ez az esemény nyitja a hidrogén széleskörű felhasználását a légiközlekedésben, csökkentve annak szén-dioxid-számláját és erősítve a jövő energetikai biztonságát.