Az asztronómusok először rögzítették a titokzatos szupernóva robbanást, amely új elmélet kidolgozását igényelte.

Új típusú űrrobbanás: „szuperkilonóva”

Pont
Mi történt a felfedezés után
2025 augusztusában a gravitációs hullám-érzékelők, a LIGO és Virgo, rögzítették az AT2025ulz eseményt 1,3 milliárd fényév távolságon. Az első jel
Megjelent egy gravitációs impulzus, amely jellemző a alacsony tömegű objektumok összeolvadására – mint a neutroncsillagok esetében. Ez emlékeztetett a GW170817-ra (2017) és volt a második rögzített kilonóva születése.
Koordináták meghatározása
A gravitációs módszerekkel kapott helymeghatározás pontossága nem elég jó, ami megnehezíti az optikai megfelelő keresését.

Hogyan fejlődött az esemény
1. Klasszikus kilonóva kezdete
- A világ minden táján lévő tévéken (beleértve a Palomar-observatóriumot) gyorsan halványuló vörös fényt figyeltek, amely jellemző a nehezebb elemek szintézisére (arany, urán).

2. Váratlan változás
- Néhány nap múlva a robbanás erősödött, kék árnyalatot vett fel és a spektrumban hidrogén jelent meg – tipikus szupernóva jelei. Ez összezavarta a megfigyelőket.

3. Lokalizációs problémák
- Mivel két hatalmas kataklizmának egyidejű előfordulása az égen rendkívül valószínűtlen, a tudósok azt feltételezték, hogy egyetlen, de szokatlan eseményről van szó.

Elméleti modell
- Szupernóva összeomlás:
Az összeomló gyorsan forogó masszív csillag esetében történt frágmenteáció, amely két szuperkönnyű „tiltott” neutroncsillagot hozott létre (tömeg < 1 M☉ – ellentmond a meglévő elméleteknek).

- Összeolvadás és kilonóva:
Ezek az újonnan született objektumok spirálban forogva szinte pillanat alatt összeütköztek, kiváltva a kilonóvat és a gravitációs jelet.

- Állandó ütőhullám:
Az első robbanás ütőhulláma továbbra is terjedt az űrben, létrehozva egy második optikai nyomot – tipikus szupernóva.

Így a „kósmikus matróz” megfigyelhető volt: két jelentősen különböző jel (kilonóva és szupernóva) egymást követve jelentkezett ugyanazon eseményben.

Mi a következő lépés?
- Új adatok szükségesek:
Ahhoz, hogy megerősítsük vagy cáfoljuk az ilyen „szuperkilonóvák” létezését, további megfigyelésekre van szükség.

- A „Rubin” és a „Roman” observatóriumok:
- *„Rubin”* már figyeli a gyorsan áramló eseményeket.
- *„Roman”* tervezik indítani az űrben 2026 szeptemberében.

Sikeres vadászat mindkét csapatnak!